Neuschwansteini kastély

Talán az utolsó napsütéses őszi napon látogattuk meg ezt a mesebeli helyet a barátainkkal.

Az autópályán haladva egyszer csak a nagy síkságból méretes hegyek emelkedtek ki. A legmagasabb tetején még hó is volt. Egy helyben dolgozó magyar pincér elmesélte, hogy a esett 5 cm hó 2 hete.

Ezt az épületet meglátva, nagyon boldog lettem. Ugyanis ez a kép szerepel az én gyermekkori fotó albumomba. Én magam nem jártam itt, de anyukám igen. (Anyukám még kislány koromban meghalt, így nem mesélhette el az élményeit nekem. Nem sok emlékem maradt utána. Úgy nyomozok utána és most megint találtam valamit!) Ez a hegy aljában egy kis vendéglő.

Innen vezet fel a kacskaringós út. Jó kis séta az erdőn keresztül a kastélyhoz. Persze lehet hintóval vagy busszal is menni, de mi gyalogoltunk, ami egy háromnegyed óráig tartott.

Ez a kastély belseje, az épületbe magába akár 2 órát is várakozni kell hogy bejusson az ember. De a jegyet a hegy aljában kell venni. Mi is láttuk a sort odalent és vicceltünk is, hogy majd ott fent nem lehet jegyet venni és jöhetünk vissza. És tényleg :) De kihagytuk.

Helyette gyönyörködtünk a kilátásban.

A kastélyon túl van egy híd is amit azért építettek hogy az akkor aktuális király gyönyörködhessen a kilátásban.

 Iszonyú magasan van.

De tényleg szép a kilátás.

Csodaszép nap volt.