2011. február 17., csütörtök

Valóban meg kell-e kezdeni a hozzátáplálást 6 hónapos kor előtt?



A La Leche Liga angliai szervezetének válasza a British Medical Journal című orvosi szaklapban 2011 januárjában megjelent cikkre, amely megkérdőjelezi a hozzátáplálás nem korábban, mint 6 hónapos korban való elkezdésére vonatkozó eddigi ajánlásokat



A La Leche Liga már több mint 50 éve nyújt információt és támogatást azoknak a szülőknek, akik szoptatni szeretnék gyermeküket. Munkája során osztja a WHO, az Egészségügyi Minisztérium és más mértékadó szervezetek azon nézeteit, miszerint a csecsemők optimális növekedését, fejlődését és egészségét az szolgálja legjobban, ha életük első 6 hónapjában kizárólag szopnak. Ezután pedig a szoptatást kiegészítve kapjanak a kisbabák megfelelő minőségű ételeket, hogy növekvő, változó táplálékigényüket kielégíthessék.


Amikor a WHO megalkotta ezt az ajánlást, mintegy 3000 csecsemőtáplálásra vonatkozó tanulmány átfogó elemzésére támaszkodott. A British Medical Journalban 2011. január 14-én közölt cikk, amely azt szorgalmazza, hogy a csecsemők hozzátáplálását már 6 hónapos koruk előtt kezdjék meg a szülők, nem egy új kutatásra épül, és nem is a jelenleg létező tanulmányok átfogó elemzésére. A négy szerző közül három kapcsolatban áll a bébiétel- és tápszergyártókkal.
Tudományos bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, hogy a szoptatás javítja mind a csecsemő, mind az édesanya egészségét rövid- és hosszútávon is. Csökkenti az olyan fertőzések kockázatát, mint a bélfertőzés, a felsőlégúti-, fül- vagy húgyúti fertőzések, főként pedig a kórházi kezelést igénylő megbetegedésekét - még az olyan fejlett országokban is, mint például az Egyesült Királyság. Csökken a cukorbetegség és az elhízás kockázata a gyermekeknél, a rákos megbetegedés valószínűsége az édesanyáknál, valamint kisebb az esély a szülés utáni depresszióra és a kisbabák elhanyagolására. A sertésinfluenza jelenlegi terjedését figyelembe véve fontos tudni, hogy a kizárólagos szoptatás csökkenti a csecsemő másodlagos fertőzéseknek való kitettségét, melyek pedig akár kórházi ellátást is szükségessé tehetnének.


A British Medical Journal cikke szerint a hozzátáplálás megkezdésével való késlekedés növelheti a vashiányos vérszegénység kockázatát.
Az anyatejben minden olyan létfontosságú tápanyag megtalálható, amire egy csecsemőnek élete első, körülbelül hat hónapjában szüksége van. Nem tartalmaz túl sok vasat, mert nem kell, hogy tartalmazzon. Vastartalma azonban sokkal jobban hasznosul a csecsemő szervezetében, mint a tápszereké, gabonapépeké vagy egyéb, pótlásra használt táplálékoké. Az anyatejben megtalálható egy fehérje, amely megköt minden felesleges, a csecsemő szervezete által fel nem használt vasat, mivel a túl sok vas tápanyagául szolgál a bélrendszerben megtalálható kártékony baktériumoknak, melyek hasmenést/szorulást, vagy akár mikroszkopikus vérzést okozhatnak. A tápszerrel táplált kisbabák bélrendszerében túl magas lehet a vastartalom, ami ezeken a következményeken keresztül az összes vasbevitel csökkenéséhez vezet.



Ha egy csecsemő korábban kap az anyatejen kívül más táplálékot, mint amikor erre fel lenne készülve, vastartalékai lecsökkenhetnek. Néhány zöldség és gyümölcs összetevői hamarabb lekötik az emésztőrendszerbe jutó vasat, mint ahogy a szervezet hasznosítaná. Ezek az ételek általában vasszegények is, így valójában egy tápanyagszegényebb dologgal helyettesítik a tökéletes babatáplálékot, az anyatejet.



A szoptatott csecsemők jó vasellátását az segíti leginkább, ha az édesanyák a várandósság alatt igyekeznek vasban gazdag táplálékot fogyasztani, illetve ha a köldökzsinórt csak akkor vágják el, amikor már nem lüktet, ami a többlet vérmennyiség miatt szintén a kisbaba vaskészletét növeli.



A British Medical Journal szerint a hozzátáplálás megkezdésével való késlekedés növelheti a lisztérzékenység (cöliákia) kialakulásának kockázatát.



A lisztérzékenység kialakulása a bizonyos gabonafélékben megtalálható glutén étrendbe való korai bevezetésével hozható összefüggésbe. A glutén étrendbe való bevezetésének időzítésére vonatkozó jelenlegi kutatási eredmények még nem elégségesek ahhoz, hogy ezek alapján ajánlást lehessen megfogalmazni, az a tanulmány pedig, amely a glutén 4 hónapos korban való bevezetését szorgalmazza, többek szerint igencsak kétségbevonható. Van viszont bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a cöliákia későbbi kialakulásának valószínűségét növeli, ha a csecsemő már nem szopik a glutén bevezetésének idején.



A British Medical Journal cikke szerint a hozzátáplálás megkezdésével való késlekedés növeli az ételallergiák előfordulását.




Egy kisbaba belső működése úgy van megtervezve, hogy akkorra álljon készen a szilárd táplálék fogadására, amikor a "külső működése" elég fejlett ahhoz, hogy önállóan egyen. Ha túl korán kínáljuk, automatikusan kitolja az ételt a szájából, hogy védje az emésztőrendszerét. A La Leche Liga arra biztatja az édesanyákat, hogy a hozzátáplálás megkezdésekor a kisbaba jelzéseire figyeljenek: önállóan fel tud-e már ülni a csecsemő, meg tudja-e fogni az ételt, saját szájába tudja-e tenni, meg tudja-e rágni félrenyelés nélkül. Mindez általában valamikor 6 hónapos kor körül következik be. A kisbaba emésztőrendszerének érettnek kell lennie a szilárd táplálék fogadására, hogy a bélcsatorna belső felszíne már akadályt képezzen az allergének (allergiát okozó anyagok) számára. Túl korai hozzátáplálásnál az allergének átjuthatnak a bélfalon, a véráramba jutva pedig a kisbaba szervezetét antitestek termelésére késztetik, ami olyan allergiás tünetek megjelenését eredményezheti, mint például az ekcéma.



Hat hónapos kor körül kezd a kisbaba a felnőttek szervezetéhez hasonlóan olyan enzimeket termelni, amelyek az ételek lebontásához, emésztéséhez kellenek. Ha azelőtt kap szilárd táplálékot, hogy készen állna az emésztőrendszere azok lebontására, az egyrészt problémákat okozhat a babapocakban, másrészt a bekerült tápanyagokat nem lesz képes teljes mértékben hasznosítani.



Jelenleg is folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy azokat a kisbabákat, akiknek a családjában van allergiás személy, megvédhetjük-e az allergia kialakulásától bizonyos tápanyagok korai bevezetésével. Ma azonban azt mondhatjuk, hogy a csecsemők többsége kisebb eséllyel lesz allergiás, ha csak 6 hónapos korban találkozik a hozzátáplálás során adott ételekkel.



A British Medical Journal cikke szerint a korai életkorban bevezetett új ízek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisbabák szívesebben fogadják a zöld levélzöldségek ízét, és későbbi életükben is egészségesebben táplálkozzanak.



Ez tisztán spekuláció. Az anyatej kiválóan felkészíti a csecsemőket a családi ételek ízvilágára, mivel annak íze az édesanya étrendjének megfelelően változik, vagyis már születésétől fogva számos különböző ízzel ismerteti meg a kisbabát. A kutatások inkább azt mutatják, hogy a tápszerrel táplált csecsemők kevésbé nyitottak az új ízekre a szoptatott babákkal összehasonlítva. Az, hogy egy kisbaba mit szeret enni, nagyon sok dologtól függ, és változik is növekedése során. Néhány édesanya azt tapasztalja, hogy a gyermeke által egyértelműen elutasított étel erőltetése negatív reakciót váltott ki, talán arra utalva, hogy a kisbabák ösztönösen tudják, mit ne egyenek. Ha egészséges és változatos ételekkel kínáljuk őket, a kisbabák általában megeszik mindazt, amire szükségük van.



A British Medical Journal cikke szerint a hozzátáplálás megkezdésével való késlekedés növeli az elhízásra való hajlamot.



Ez az állítás teljesen ellentmond azoknak a kutatásoknak, amelyek rámutatnak, hogy a szilárd táplálék korai bevezetése, főként a cukrozott ételek kínálása jelentősen hozzájárul a tömeges elhízáshoz, és a kisbabák túltáplálásához vezet. A szoptatás segíti a csecsemőket abban, hogy megtanulják saját étvágyukat, éhségüket igényük szerint kielégíteni, ami később, a szilárd táplálékok fogyasztásakor is elősegíti, hogy ne egyék túl magukat.



A La Leche Liga tisztában van azzal, hogy a nők eddig is számos, egymásnak ellentmondó tanáccsal és információval találkoztak a gyereknevelés, csecsemőgondozás terén, továbbá hogy a British Medical Journal cikke és az erre hivatkozó hírek zavart és aggodalmat okozhattak a szülőknek, akik szeretnék a legjobbat nyújtani gyermekeiknek. A kisbabák fejlődése mindig egyedi, a szülők leginkább mindig saját gyermekük jelzéseire, fejlődését mutató jeleire támaszkodhatnak a hozzátáplálás megkezdésekor, valamikor 6 hónapos kor táján.



Miközben fontosnak tartjuk, hogy az ajánlások mindig a lehető legjobb és legfrissebb tudományos alapra támaszkodjanak, és hogy azokat rendszeresen felülvizsgálják, kitartóan és folyamatosan azt valljuk, hogy az anyatej mindent tartalmaz, amire a csecsemőnek körülbelül féléves koráig szüksége van, és hogy nem éri meg korábban bevezetni más ételeket, mint ahogy a kisbaba készen állna rá.



Írta: Anna Burbidge, az Igazgatótanács elnöke, az LLLGB nevében

Fordította: Patik Réka



A La Leche Liga Magyarország mindenkinek szívesen nyújt információt és támogatást a szoptatással kapcsolatban. 1992 óta működik a La Leche League International tagszervezeteként. Ma 25 tanácsadó (pontos nevén La Leche Liga vezető) dolgozik Magyarországon önkéntesként, és 15 baba-mama csoport működik. A La Leche Liga vezetők olyan édesanyák, akik maguk is legalább egy évig szoptatták vagy éppen szoptatják gyermeküket, és átestek egy akkreditációs folyamaton. Tudják, hogy a szoptatás nem mindig könnyű, és hogy milyen nagy segítséget jelent már az is, ha akár csak beszélgetni lehet valakivel a felmerült problémákról, kérdésekről. A La Leche Liga vezetők telefonos és e-mailes tanácsadást nyújtanak, valamint személyesen is segítenek a baba-mama csoportokban, továbbá információs füzetek és szakkönyvek segítségével adnak tájékoztatást.

Elérhetőségük megtalálható a www.lll.hu oldal "Tanácsadás" menüpontjában.

.Posted by Picasa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...