Névtábla helyett

Itt Németországban egy bútorozatlan lakást bérlünk, csupasz fehér falakkal. Ez egy nagy kíhívás és egyben egy nagy lehetőség is, hogy a saját ízlésünkre formálhassuk. Kis, de nagyon fontos dolgokkal kezdtem. a díszítést. Először személyes névtábla került az ajtónkra, ami tükrözi a bent lakó családot.

Az elkészítését a szomszédunknak készített darabnál fényképeztem le. Először sokat gondolkodtam rajta, kihez milyen illik. A sajátunk egy idealizált kis házikót ábrázol, ami számunkra azt jelenti, hogy egyszer majd lesz egy kis saját takaros házikónk.

A szomszédnak -egy közép idős házaspár- a saját általuk nagyon szeretett házuk főbb vonásait próbáltam reálisan megfogni. Az alső szomszéd fiatalpárnak két kedves barikát csináltam egy másiknál pedig a foglakozásuk szerint ábrázoltam őket.

 A munka érdemi része ott kezdődött, hogy kivágtam filcből a házikó főbb elemeit. Felragasztottam őket az alapra, hogy ne mozogjanak el, majd pelenka vagy sima öltésekkel rögzítettem.

 Ezután jött a finomabb munka a hímzés amitől az egész mutatóssá és egyedivé válik. Minnél több apró részletet igyekeztem kidolgozni, mint pl. a muskátlik a teraszon.

Az alapot még két darab, egy-egy centivel nagyobb filc lapra ragasztottam. A középsőre öltöttem oda az akasztót.

    És íme a végeredmény