Az emlékek nagyon fontosak szerintem. Nem azért hogy mindig hátra nézzünk hanem hogy meghatározzuk, hogy most kik vagyunk. Ennek alap kérdése hogy honnan jöttünk és milyen utat jártunk be.
Anyák apja óta formálgatom ezt az alkotást, ami gyerekkoromban meghalt anyukámnál/ról készült. Elég nehezen jutottam dűlőre a kiegészítő szint illetően. Sárga volt a kedvenc színe, így szerettem volna ha az dominál. A rózsa a kedvenc virága. Mindennek jelentése van a számomra, a bekoszolódott gyűrött emlékének, amiből mégis virág nő ki, a valóság fekete színének vagy a képzelet zöld színéről elérte kell virágnak vagy a csillagoknak.
Örülök, ha tudtam adni ötletet! Jól esik ha visszajelzel ha valami tetszett vagy ha vannak ötleteid! Szép napot kívánok: Orsi
