Kokárdáink

Minden évben elvesznek a kokárdáink. Nem tudom hová lesznek. Néha előkerülnek év közben, néha nem. Idén valami mást szerettem volna. Ezért neki álltam és jöttek az ötletek, így mindenkinek egyedit csináltam. Úgy tűnik eltaláltam, mert mindenkinek a sajátja tetszik a legjobban :)

Azt gondoltam a férjem nem fogja bírni annyira az újításokat ezért maradtam a klasszikusabb formánál, csak a díszítéssel újítottam. 

 Ez pedig Virágé. Mivel nem találtam a piros hímzőfonalamat, a tulipán felső része tűnemezeléssel készült. Nekem ehhez az ünnephez a tulipán köthető legjobban.

Ez pedig az én személyes kedvencem. Elkezdtem a szalagot hajtogatni és addig csavartam és bontottam és újra csavartam, míg sikerült ezt az 5 szirmú virág össze nem állt. Ezt Simi kapja. Magamnak egy szívet csinálok, ami még félkész. Majd jön a kép is!

Rossz érzés most nem Magyarországon lenni. Aggódom is hogy telik ott az ünnep, ami nem mindig arról szól mindenkinek amiről kellene. 

Március 15.-e tavaly

Ez az egyik kedvenc képeimet tartalmazó bejegyzés és véletlenül kitöröltem 10 másikkal együtt. Most pótolom a képeket.
Nem akartunk kicsi Simivel nagy megmozduláson részt venni, nyugis kirándulásra vágytunk. Így a közeli  Egri csillagok c. film forgatási helyszínére látogattunk. A gyerekeknek a Pratkikából vett szabásmintából ragasztottam fejfedőt, aminek a viselését nagyon élvezték és fel vették a szerepet :)

 Már igen csak beesteledett, mire hazaindult a kis sereg, útközben pedig a Nemzeti dalt szavaltuk, aminek az első verszakát Marci megtanulta az óvodában.

Örülök, ha tudtam adni ötletet! Jól esik ha visszajelzel ha valami tetszett vagy ha vannak ötleteid! Szép napot kívánok: Orsi